A szárazföldön megszoktuk, hogy a környezetünket a saját igényeinkhez alakítjuk. Ebben a logikában a víz többnyire probléma: árvíz, hiány vagy kezelendő kockázat. Palau ezzel szemben nem kívülről figyeli a vizet – benne él, és a vízhez igazítja a működését. Ez felvet egy másik kérdést: mi történik akkor, ha a természethez igazodunk, és nem fordítva?
Palau egy apró csendes-óceáni szigetország, nagyjából 20 ezer lakossal. Felismerték, hogy a korallzátonyok, a lagúnák és a mangrove-erdők nem csupán szép természeti látványosságok, hanem az ország infrastruktúrájának alapkövei. Felfogják a hullámok energiáját, otthont adnak az élővilágnak, szén-dioxidot kötnek meg és hozzájárulnak a vízminőség fenntartásához. Ahogy egy városnak szüksége van utakra és közműhálózatra, úgy a szigetországnak egészséges tengeri ökoszisztémákra van szüksége ahhoz, hogy élhető és gazdaságilag stabil maradjon.
Ez a szemlélet a természetvédelem mellett a turizmus szabályozásában is megjelenik. Mivel Palau gazdasága közvetlenül a tengeri ökoszisztémák állapotától függ – különösen a búvárturizmus révén –, a turisták viselkedése is a vízi környezet védelméhez igazodik. Ha a tengeri ökoszisztéma romlik, az a turizmust is visszaveti, miközben a turizmus maga is hozzájárulhat a romláshoz, ha a látogatók nem alkalmazkodnak a helyi szabályokhoz.
A turizmus új definíciója
A turizmusban sokáig természetesnek számított, hogy a növekedés egyik legfontosabb mércéje a látogatók számának emelése. Palau azonban más utat választott, 2017-ben bevezették a Palau Pledge-t. Az országba érkező turisták egy, az útlevelükbe kerülő nyilatkozat aláírásával vállalják, hogy tiszteletben tartják a természeti környezetet és a helyi szabályokat. Ebben a modellben a vízi ökoszisztéma jelenti a turisztikai élmény alapját, miközben az utazás hozzájárul a természeti értékek megőrzéséhez is.
Mit jelent a Palau Pledge a gyakorlatban?
A Palau Pledge konkrét viselkedési elvárásokat fogalmaz meg, az Ol’au Palau pedig egy erre épülő, a fenntartható turizmust ösztönző program, amely a turisták felelős viselkedését különleges élményekkel jutalmazza. Egy okostelefonos alkalmazáson keresztül a turisták a tartózkodásuk alatt pontokat kapnak például helyi termelők támogatásáért, korallbarát naptej használatáért vagy fenntartható programokon való részvételért. A nagyközönség elől elzárt természeti vagy kulturális élményekhez csak azok férhetnek hozzá, akik a megfelelő pontszámot összegyűjtötték. A pontokat az Ol’au Palau alkalmazásban követhetik nyomon.
A rendszer lényege, hogy a felelős viselkedés közvetlenül is hatással van arra, milyen élményekhez férhet hozzá a látogató. Nem a környezetet igazítják az emberi igényekhez, hanem az emberi jelenlétet próbálják a természet teherbíró képességéhez igazítani. A felelős döntéseket pedig jutalmazzák.
Hogyan törekszik Palau a karbonsemlegességre?
Palau több ponton próbálja csökkenteni a kibocsátását, melynek egyik legnehezebb területe a repülés. Ezt Palau részben úgy kezeli, hogy a repülőjegy árába környezeti hozzájárulási díjat épít be, emellett az Ol’au Palau-n és egyéb partnerprogramokon keresztül is érkeznek hozzájárulások. Ezeket az összegeket a helyi természetvédelmi és klímaadaptációs programok finanszírozására fordítják.
A másik kulcselem a vízi ökoszisztémák helyreállítása. Ezeket a part menti élőhelyeket – például a mangrove-erdőket, a tengeri füves mezőket és a korallzátonyokat – a klímapolitikában gyakran kék szén (Blue Carbon) ökoszisztémáknak nevezik, mert kiemelkedő szerepük van a szén-dioxid megkötésében. Mérséklik a hullámzás erejét, védik a partokat, élőhelyet biztosítanak számos faj számára, és hozzájárulnak a tengeri ökoszisztémák stabilitásához. Palau ezért a befolyó források jelentős részét ezeknek az élő rendszereknek a védelmére és regenerációjára fordítja.
A karbonsemlegességi törekvés harmadik eleme a helyi rendszerek erősítése. A cél az, hogy ahol lehet, csökkenjen az importfüggőség és az energiaigényes szállítás, és a helyi termelés, valamint a megújuló energiaforrások vegyék át ezek egy részét. Ez csökkenti a kibocsátást és a sziget gazdasági sérülékenységét is.
Víz | Tér | Ember
A Palau Pledge erős szimbóluma annak, hogy minden emberi döntés nyomot hagy a tájban. Nem mindegy, hogy ez a nyom rombol vagy épít.
A kérdés végül az, hogy képesek vagyunk-e együtt élni a természettel. Palau olyan modellt mutat, ahol a természet állapota meghatározza az ország működését is. A védelem megjelenhet abban is, ahogyan egy ország fogadja a turistákat, szabályozza a látogatást, és kezeli a saját természeti erőforrásait.
Borítókép: NOAA Photo Library, Dr. James P. McVey
