Az építészeti diskurzusban gyakran a látványos ikonépületek és felhőkarcolók kapják a legnagyobb figyelmet. Létezik azonban egy ezzel teljesen ellentétes, egyben humanitárius megközelítés, amely nem a leggazdagabbakat, hanem a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeit szolgálja. Ennek a szemléletnek az egyik legmeghatározóbb alakja Pakisztán első női építésze, Yasmeen Lari, aki korábbi építészeti elgondolásait hátrahagyva bebizonyította, hogy az építészet a mélyszegénység felszámolásának és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásnak eszköze is lehet.
A betontól a bambuszig – Yasmeen Lari pályafutása
Lari pályafutása klasszikus sikertörténetként indult. Miután az Egyesült Királyságban diplomázott, hazatérve ikonikus, modernista irodaházakat, luxusszállodákat és monumentális vállalati központokat tervezett Karacsiban. Nőként egy kifejezetten a férfiak által dominált iparágban épített fel sikeres karriert.
A kétezres évek fordulóján azonban bezárta irodáját, visszavonult a kereskedelmi projektektől, és az életét a humanitárius építészetnek szentelte. Felismerte, hogy az épített környezet karbonlábnyoma nemcsak az építkezésből, hanem az anyagokból és az üzemeltetésből is ered.
A férjével, Suhail Zaheer Larival közösen alapított civil szervezetén, a Heritage Foundation of Pakistan-on keresztül kidolgozta a Mezítlábas Szociális Építészet (Barefoot Social Architecture) modelljét, melynek lényege a zéró karbon, zéró hulladék és az alacsony költség elve. Drága építőanyagok helyett helyi, természetes anyagokat használ, vályogot, mészhabarcsot, bambuszt és követ, és ezeket olyan szerkezeti megoldásokkal ötvözi, amelyek növelik az épületek ellenálló képességét a természeti katasztrófákkal, különösen az árvizekkel szemben.
Küldetés a klímakatasztrófa árnyékában
Yasmeen Lari az elmúlt két évtizedben pályafutása legaktívabb és nemzetközileg legelismertebb időszakát éli. Amikor 2022-ben Pakisztánt történetének legpusztítóbb árvize sújtotta, amely a fél országot víz alá temette és mintegy 33 millió embert érintett, Lari azonnal a frontvonalba állt. Sürgősségi programot indított, amely hosszabb távon egymillió katasztrófa- és árvízálló, alacsony karbonlábnyomú otthon létrehozását tűzte ki célul. Az általa tervezett, bambuszvázas, sárfalú, lábakra emelt kunyhók (chauhrák) azt mutatták, hogy az építészeti koncepció ellenálló alternatívát jelenthet az árvizeknek kitett térségekben.
Lari ezzel elhagyta a klasszikus építészet kereteit. A víz természetes mozgásához igazodó szemlélete a gyakorlatban is bizonyított, az általa tervezett házak nem harcolnak a vízzel, hanem teret engednek neki. Az épületek megemelt platformjai biztosítják, hogy az áradó víz az épületek alatt vonulhasson el, miközben a mészstabilizált földfalak és az emelt szerkezeti kialakítás jelentősen növelik az épületek ellenálló képességét az időszakos áradásokkal szemben.
Yasmeen Lari filozófiája
Filozófiájának középpontjában az önellátás áll. Alapítványa nem kész házakat ad át, hanem kiképzi a helyi lakosokat a fenntartható építési technikákra, arra, hogyan építsenek maguknak házat. A szabadon elérhető oktatóanyagok és képzések révén a közösségek saját maguk is elsajátíthatják ezeket.
Az elmúlt években élesen kritizálta a hagyományos építészeti szemléletet. Azt hirdeti, hogy az építészeknek abba kell hagyniuk az új, drága betonstruktúrák emelését, és a meglévő anyagok újrahasznosítására kell fókuszálniuk.
„Az ambícióm az, hogy feleslegessé váljak” – nyilatkozta egyszer, utalva arra, hogy a tudását teljesen át akarja adni az embereknek.
Bár évtizedekkel ezelőtt hátat fordított az elit építészvilágnak, az elmúlt években a világ legfontosabb szakmai testületei komoly kitüntetésekben részesítették. Az építészetben dolgozó nők helyzetének javításáért megkapta a Jane Drew-díjat 2020-ban, majd 2023-ban a Brit Királyi Építészeti Intézet aranyérmét (RIBA Royal Gold Medal) is, amelyet III. Károly király személyes jóváhagyásával adományoztak neki. Nem sokkal később, szintén 2023-ban a Lisszaboni Építészeti Triennálé Életműdíját is átvehette a társadalmi igazságosságot és az ökológiai fenntarthatóságot szolgáló hat évtizedes tevékenységéért.
Fenntartható tűzhely a pakisztáni nőknek
A nemzetközi elismeréseket azonban nemcsak az általa tervezett épületekért kapta meg, hanem egy olyan dizájnért is, amely a pakisztáni nők ezreinek mindennapjait változtatta meg. Saját bevallása szerint a legkedvesebb alkotása a pakisztáni chulah, egy környezetbarát, füstmentes agyagtűzhely.
A hagyományos, földre épített tűzhelyek mérgező füstöt és folyamatos fertőzésveszélyt jelentettek a családoknak. Lari megemelt, sárral és mészvakolattal burkolt tűzhelyeket tervezett, amelyek tiszták, higiénikusak, és a nőknek méltóságot, saját teret adnak a családon belül. A Heritage Foundation közreműködésével nagy számban készültek ilyen tűzhelyek Pakisztán különböző térségeiben.
Víz | Tér | Ember
A Yasmeen Lari által képviselt mezítlábas építészet arra tanít, hogy a fenntartható megoldások értékét az is meghatározza, mennyire teszik ellenállóbbá és önállóbbá a közösségeket az árvizekkel és más természeti kihívásokkal szemben.
Az építészet így a tudás, a méltóság és az alkalmazkodóképesség eszközévé válik. Ha az emberek képesek saját kezűleg biztonságos otthont teremteni a helyi anyagok felhasználásával, akkor egy háznál sokkal többet kapnak: azt a lehetőséget, hogy a változó környezethez saját erejükből is alkalmazkodjanak. Egy ház önmagában csak egy épület, a tudás viszont továbbadható. Az egyik ember megtanulja, majd megtanítja a következőnek. Így lesz egy megoldásból közösségi képesség, és így lehet csökkenteni a kiszolgáltatottságot is.
Borítókép: Yasmeen Lari és a chauha. Fotó: Heritage Foundation of Pakistan
